Aki olvas, emlékszik arra, hogy Hanga mennyire beteg volt.
Nagyon-nagyon régen volt.....még tavaly decemberben.
Akkoriban éjszakánként, ahogy magamhoz öleltem kicsi testét, éreztem a mellkasán lévő sebből szűnni nem akaró véres váladék szivárgását, potyogtak a könnyeim, és imádkoztam....
Arra kértem a Mindenhatót, engedje élni ezt a kicsi kutyát, és akkor én boldogan el fogom őt engedni új gazdihoz.......hiszen rám várnak a többiek, akiknek segítenem kell.
Alkut kötöttem.
Hanga meggyógyult, igaz, sokan tettek is ezért, de erről egy másik bejegyzésben írok.
Hanga él, és ma új életet kezd.
De az alku kötelez, állnom kellett a szavamat. A "boldogság" ugyan hibádzik, de elengedtem.....
A szívem pedig némán hasad meg.....
Csak azért írtam erről, mert olyan sokan kérdeztétek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése