A nevet én adtam neki, de az írásával kicsit összegabalyodtunk. Végül, az angolosan írt Abby helyett magyarosan írtuk, így lett Ebi :-)
Sok szempontból mondhatom, ilyen kutyám még nem volt.
Ebi egy óriás bébi. Fiatal, gyerek lányka, hatalmas termettel. Bizony, még Zeusz is megrémült tőle, nekünk pedig tátva maradt a szánk :-)
Ebi 2 óra elteltével hallgatott a nevére :-) No, még ilyen kutyám sem volt. Egész konkrétan mondtam neki, hogy Ebi a neved....és ő innentől kezdve ezt tudta.
Ebi használja a kilincset, ki tudja nyitni az ajtót. Még arra kellene megtanítani, hogy be is zárja maguk után, így télvíz idején :-) Mert ugye, amíg Zeusz szépen kopog az ajtón, hogy szeretne bejönni, és ugyanmár, szaladjak, mert fázik.....addig Ebi nemes egyszerűséggel kinyitja és bejönnek :-)
Pénteken este érkezett, szombat délelőtt már póráz nélkül rohangáltak Zeusszal az erdőben.
Kedves, barátságos, pacsi osztós, puszilkodós, és állandóan azt szeretné, ha simiznénk :-)
Bizonyos parancsszavakat ismer, mint pl. az ül vagy a helyedre.. És meg is csinálja. Nagyon okos.
Már az első éjszakát is teljesen nyugodtan végig aludta, egyelőre lent a földszinten, a párnáján. Vagyis, majdnem....mert ma reggel a kanapén találtuk :-) De azt nem engedjük egyiknek sem, úgyhogy itt még csatázunk, attól tartok. Az emeletre még nem merészkedett fel, csak a lépcsőfordulóig. Azért kiváncsian nézi mindig, hogy vajon hová mehet Zeusz, vagy a fiúk....felfelé :-)
Az étvágya remek, ízlik neki a házi koszt. Szobatiszta. Napközben nyugodt, ha nincs semmi érdekes, madár sem jár a földszinten, akkor nyugodtan fekszik, szundikál....Na de ha valakit meglát, azonnal szalad egy kis szeretetért :-)
Nagyon megszerettük ez alatt a két nap alatt is. Nem csak szép, hanem kedves, alkalmazkodó vizslácska.
Szigorú leszek a gazdi tekintetében, csak nagyon jó helyre adom oda :-) Ő egy igazi kincs, és várja álom gazdiját. Mert megérdemli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése