2014. április 19., szombat

Liza

Tegnap, április 18-án megérkezett hozzám Liza . Névnapi ajándék volt :-)




Liza egy vidéki gyepmesteri telepről érkezett, hetek óta egy vas ketrecben raboskodott :-(
A látványa is sokkoló volt, de örüljünk, hogy él.

Sok vizsla megfordult a kezeim között az elmúlt két évben, de lelkileg ennyire megtört, meggyötört, rettegő kutyussal eddig nem találkoztam. Az autómba konkrétan be kellett tennünk, feküdt, mint egy darab fa, meg sem mozdult a fél órás út alatt, amíg hazaértünk. Beszállni azóta sem szeretne, kifelé annál gyorsabban....

Az otthoni kutyák ( vendég Csoki és Zeusz) kedvesen fogadták, de nem akart barátkozni velük.....elkerülte őket. Zeusz intelligens kutya, nem erőltette, elfogadta ezt a helyzetet. Az emberekkel ugyan kedves volt, de nem barátkozott. Össze kucorodott, magába fordult, és el sem tudom képzelni, mire gondolt.....:-(





Nagyjából így telt a délután. A házba nem mert bejönni. Ha közlekedett, szinte hason kúszott a félelemtől. Most értettem meg igazán, mit jelent a "fülét-farkát behúzza" kifejezés. Ha megsimogattuk, felemelte fejét és ránk nézett szomorúan......az egész világ fájdalma benne volt a szemeiben  :-(

Nem tudtuk eldönteni, mi a jobb, ha próbálunk közeledni hozzá, vagy ha inkább hagyjuk magányában.

Szépen megebédelt, nagyon tetszett neki a zöldséges-lazacos rizs :-) Később javasoltam neki, menjünk sétálni. A lábacskáin olyan ingatag módon állt....azt gondoltam, elgémberedtek a ketrecben a hetek alatt :-(  Istenem, egy vizsla egy vas ketrecben, akinek hatalmas mozgásigény van.....

Boldogan jött sétálni, akkor készítettem a fenti fotót. Röfögve szaglászott mindent, szemmel láthatóan nagyon élvezte a sok új ingert.
Amikor hazamentünk, újra begubózott. Nem feküdt rá egyik kutya takaróra sem, csak a kőre.... Na persze, lehet, hogy soha nem feküdt takarón :-(
Este  átvittem az Állatorvoshoz. A váróban ugyanezt tette....Összekucorodott, a fejét is eldugta.....nem vagyok itt....nem látok, nem hallok semmit, ne szóljon hozzám senki.....  Bocsánat, hogy élek! :-(
Se kutyák közeledésére, se a kedves emberek simogatására nem reagált különösebben.

Végtelenül el voltam keseredve. Mit tehettek ezzel a kis jószággal, hogy ilyen állapotba került?
Arra gondoltam, amire már nagyon sokszor, mióta idi gazdi vagyok : no, ember, most mutasd meg!!
Mutasd meg, képes vagy-e ebből a megtört, meggyötört állatkából boldog, vidám kutyát csinálni!
Ez ám a kihívás!

Tegnap éjjel már komolyan aggódtam az egészsége miatt . Képtelenség, hogy csupán depis legyen, amikor szeretjük, simogatjuk, etetjük finomsággal, bevisszük a meleg házba - gondoltam. Én, naív lélek.

Jó sok órát eltöltöttünk a rendelőben, alaposan megvizsgálták, vettek tőle vért, és hála égnek, úgy tűnik, komoly baj nincs. A szőr/bőr betegsége allergia illetve némi atkásodás a béka feneke alatt lévő immunrendszere miatt van. Amint normálisan táplálkozik, kap vitamint és immunerősítőt, szépen rendbe jön majd.
Nyugodtan végig aludta az éjszakát, melegben, párnán....

A mai nap nagy részét is begubózva töltötte, kétszer evett, ebédre Húsvét tiszteletére nyuszi húst :-) 
Na persze, sok zöldség és rizs társaságában. Kapott féreghajtót, és........  erről később :-)

Délelőtt egy nagyot sétált és futkározott Zeusszal a mezőn. Zeusz csodálatos kutya, nem erőltette a játékot, türelmes, kedves...

Délután újra sétáltunk egy nagyot, messzebbre mentünk, mind a 3 kutyussal. Nagyon élvezte, és amint meglátta a pórázt, boldogan ugrált. Igen, el kezdett ugra-bugrálni is!


Séta után, hmmm......ez nem volt a kedvenc programja, Nisoral-os fürdetés következett :-)
Mindenesetre fegyelmezetten tűrte.






Ééééés....nagy örömünkre észrevettük délután, hogy kezd oldódni :-)
Játszott a többiekkel!! Vacsoránál pedig ő is az asztalunk mellé merészkedett, és beállt a "könyöradományért kuncsorgó, csorgó nyálú szerencsétlen hű de nagyon sajnálnám őket, ha nem én etetném" ebek sorába!

Ééééés....talán ami a legeslegeslegjobb dolog, ez történt :



Azt hiszem, haladunk :-)

Nos, ez volt az én névnapi ajándékom.  Isten adta lehetőség, hogy segíthessek újfent egy szerencsétlen kutyusnak, akit az ember tett tönkre :-(

Tegnap megígértem Lizának, hogy SOHA többé nem kell visszamennie a ketrecbe.
Megígértem neki, hogy a magam részéről mindent megteszek azért, hogy boldog vizslaélete legyen.
 Megígértem, hogy nem kell többé földön csúszva közlekedni, nem kell félnie a hangos szótól, mert nem fogja többé bántani senki.

 Megígértem, hogy a legeslegjobb gazdit fogjuk neki megkeresni a Vizslamentéssel közösen.

Szeretném megtartani az ígéreteimet :-)  Liza, üdv a falkában!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése